A múltba már nem lehet visszalépni. Úgy kell elfogadni a tényeket, ahogyan jelenleg állnak. És néha bizony ez minden, amit tehetünk: vállaljuk a múlt tetteiért a felelősséget.

(Agatha Christie)

Néha a múlt nem múlik el, nem hajlandó feledésbe süllyedni. Mellettünk marad, mintha azt mondaná: még nem végeztél velem.

(Agatha Christie)

Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.

(Popper Péter)

A modern időkből kiveszett az erkölcs, úgyhogy én inkább régimódi maradok.

(Lieve Joris)

Erkölcsi és szellemi nagyságok helyett címlapsztárok, szappanmárkák vesznek körül bennünket. Az aki kapja, marja szellemisége dívik. Honnan is tudná a legtöbb ember, mi a különbség szeretet, szerelem és vágy között, ha a közvéleményben még a vezető tekintély és a politikus fogalma közötti különbség is tisztázatlan?

(Kornis Mihály)

Ha az ember szeret valakit, nem engedheti, hogy hazugságok válasszák el tőle. Bármi történt is, még ha örökre elveszítettük is egymást, tartozunk egymásnak az igazsággal.

(Claudia Gray)

Van úgy, hogy egymás mellé sodor két embert az élet, és együtt átélnek egy történetet. De az egyik hatalmas hurrikánként éli meg, a másik pedig mint egy friss tavaszi szellőt. Ugyanott álltak, ugyanabban a percben és egy irányba néztek...mégis... vagy mégsem. Ilyenkor nincs értelme miérteken leragadni, mert csak nagyobb lesz a seb, mélyül a fájdalom. Nincs gyógyír csak elfogadás...van ilyen, tapasztalatot szereztél, megtanultad...ennyi. Ha megtanulod belőle a leckét, akkor nem vonzol be többet ilyen történtet. De minél kevésbé fogadod el, és ágálsz ellene, vagyis észérvekkel akarod megmagyarázni az érzelmeket, hogy mi miért történt, hogyan kellett volna..... annál jobban rögzíted magadban az elutasítottság érzését. Tehát ismétlődni fognak ezen események, mert egyszerűen ilyen lesz a rezgésed. 

(Tamási Tímea)

Az utóbbi időben kezdte hozzászoktatni magát, hogy akihez csak lehetett, beszélgetés közben hozzáért, lehetőleg úgy, hogy véletlennek tűnjön. Érezte, hogy az érintéssel valamit átad a másik embernek, valami nem könnyen megnevezhető dolgot, aminek következtében a kapcsolat megváltozik közöttük: mélyebb, meghittebb, valódibb lesz.

(Ara Rauch)

A legtöbb ember a beszélgetések hatására közeledik egymáshoz, és ez az, amitől megnyugvásra lelnek.

(Ann Brashares)

A barát nem más, mint vágyunk beteljesülése. A barátunk az a szántóföld, amelyet szeretettel vetünk be, s amelyből hálát aratunk le. Ő menedék, vagy akár mentőöv. Ő az, akihez fordulhatunk szükség esetén, és nála találunk megnyugvást.

(Kahlil Gibran)